DILI-Sekretáriu-jerál Nasoins Unidas nian, Antonio Guterres, halo ona apelu maka’as ida ba sesárfogu imediatu tantu iha Gaza no iha Líbanu, iha konferénsia imprensa ida kona-ba situasaun iha Médiu Oriente, iha loron-tersa ne’e.
Bainhira ko’alia ba jornalista sira iha sede ONU nian iha Nova Iorke, Guterres hatete katak Médiu Oriente hanesan baril pó nian ho partidu barak ne’ebé maka hala’o jogu, no atake sira iha Líbanu ameasa hela rejiaun tomak.
“Atake israelita sira ho eskala boot iha Líbanu nia kle’an, inklui Beirute, hamate ona ema liu 2.000 iha tinan ikus ne’e, no 1.500 iha de’it semana rua ikus ne’e. Númeru ne’ebé mate ultrapasa ona funu 2006 iha Líbanu”, hatete hosi Guterres ne’ebé Timor Today asesa hosi CCTV Kuarta (09/10).
Nia hatete katak Forsa Defeza Israel nian foin lalais ne’e hahú inkursaun sira liuhosi Liña Azul.
“Ami besik ona funu tomak ida iha Líbanu, ho konsekuénsia sira ne’ebé maka’as ona. Maibé iha nafatin tempu hodi para. Tenke respeita soberania no integridade teritoriál hosi nasaun sira hotu”, Guterres hatete.
Nota situasaun ne’ebé sai aat liu iha Médiu Oriente, xefe ONU nian husu sesarfogu imediatu ida no asaun irreversível ida ba solusaun Estadu rua nian.
“Konflitu iha Médiu Oriente sai aat liu oras ba oras, no ami nia alerta sira kona-ba impaktu aat sira hosi eskalasaun kontinua akontese. Kada atake aéreu, kada lansamentu misil, kada roket ne’ebé tiru, dudu dame dook liután no halo sofrimentu aat liu tan ba ema sivil millaun resin ne’ebé kaer iha klaran”, tenik Guterres.
“Tanba ne’e maka ami labele no sei la dezisti ba ami nia apelu sira ba sesárfogu imediatu tantu iha Gaza no Líbanu, libertasaun imediata no inkondisionál hosi refén sira, no ajuda salva-vida imediata ba sira hotu ne’ebé presiza tebes. Tanba ne’e maka ami labele no sei la rende ba ami nia apelu sira ba asaun irreversível ba solusaun Estadu rua nian entre Israel ho Palestina”, nia kontinua.
